A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS CÉLJA
A kirándulás célja, hogy megismerkedjenek a diákok a Felvidék történelmi és természeti kincseinek egy részével.
A program lehetőséget ad II. Rákóczi Ferenc életének elmélyültebb megismerésére (Borsi, Kassa).
Történelmi ismereteiket bővíti a betléri Andrássy-kastély és a krasznahorkai Andrássy-mauzóleum meglátogatása.
A természetismeret tantárgyhoz kapcsolódóan kirándulásokon ismerhetik meg a Magas-Tátra legszebb részeit - bepillantva annak növény és állatvilágába.
Legalább ilyen fontos a határon túli magyarság mindennapi életével való találkozás – a lévárti Majoros méhészet révén.
ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA
Az indulás előtti hetekben már javában zajlott a felkészülés. A tanulmányi kirándulást előkészítendő 6 témakört neveztünk meg, melyekből a diákok mindhárom 7.-es osztályban tablót készítettek, majd kiselőadás formájában be is mutatták a témájukat az osztályuk többi tanulója számára, hogy mindegyikőjük szert tehessen előzetes tudásra.
Egy másik óra keretében drámapedagógiai feladatot kaptak. Rákóczi életéből kellett egy-egy pillanatot megragadni a 2-4 fős csapatoknak és előzetes fölkészülés után egy rövid párbeszédet-színjátékot kellett előadniuk.
Megismerkedtek a Tátra és a Magas-Tátra földrajzával, élővilágával. Térképen megnéztük a helyszíneket, amiket majd meg fogunk látogatni, illetve a Barangoló alkalmazás feladatait is használtuk.
Egy osztályfőnöki óra keretében pedig a buszos utazás, a kint tartózkodás, a vezetett séták témájával, az ezzel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoztunk. Kitértünk az elvárt viselkedési normákra. Megbeszéltük, hogy milyen dolgokat kell és miket nem szabad az utazásra hozniuk. Megbeszéltük a mobiltelefon használat szabályait is.
A szülőket is tájékoztattuk a program céljáról és az őket érintő teendőkről, az úti programról.
A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS
1. NAP:
8:00 órakor indultunk az iskola elől. 12:00 óra után érkeztünk az első megálló helyünkre, Borsiba. Itt csatlakozott hozzánk a kinti idegenvezetőnk, Czima Erzsébet.
Borsiban megtekintettük a Rákóczi-kastélyt, ahol II. Rákóczi Ferenc született 1676-ban. A kiállítás és a tárlatvezetés végig vitt bennünket Rákóczi életén, bemutatta a családfáját, a család politikai súlyát, Rákóczi gyermekéveit, ifjúi éveit, majd a szabadságharcot és a száműzetést. Valamint részletesen bemutatta a kiállítás, hogyan hozták haza, Kassára a hamvait 1906-ban.
A következő helyszínünk aznap a krasznahorkaváralján található Andrássy-mauzóleum volt, amit Andrássy Dénes építtetett elhunyt felesége, Franciska számára, és ahol később Dénes grófot is örök nyugalomra helyezték.
Innen már a szállásunkra, Várhosszúrétre vitt az utunk, de útközben elmentünk Torna romvára mellett, és a még mindig felújítás alatt álló Krasznahorka vára mellett is. Szállásunk Várhosszúréten, egy kis településen volt, a Penzion Adriana-ban. A vacsora után kimentünk a falu sportpályájára, ahol tollasozhattak, röplabdázhattak, focizhattak, mozoghattak a diákok. Az utolsó estén a helyi magyar, hasonlókorú gyerekekkel fociztak is egyet, egy barátságos mérkőzés keretében, a mieink.
2. NAP:
A következő nap újra buszra ültünk, hogy a magyar határ mellől jóval messzebb, északra, a Magas-Tátrába utazzunk. Már a buszból megcsodálhattuk a kilátást, ahogy először átkeltünk az Alacsony-Tátrán, majd előttünk magasodott a Magas-Tátra vonulata. A Csorba-tó volt az első állomás, ahol a tó körüli sétáló úton végigmentünk, miután megismerkedtünk Szentiványi József történetével. Neki köszönheti a Csorba-tó, hogy ma is turista látványosság, túra célpont. Innen felfelé túráztunk a Poprádi-tóhoz. A látvány gyönyörű volt és az úton foltokban még hó is volt. A Poprádi-tó pedig be is volt fagyva.
3. NAP:
A következő napon több, különböző fajta programon is részt vettünk. Legelőször is a lévárti méhésszel találkoztunk, aki nagyon érdekes és szép dolgokat mesélt nem csak a méhészetről, hanem a felvidéki magyarság életéről is. Sőt, elmondta, hogy az ő családjának a II. világháborút követő kitelepítés és kényszermunka után hogyan sikerült a saját falujukban a saját házaikat visszaszerezni és újra elindítani az életüket. Bemutatott emellett egy tipikus gömöri parasztházat, beszélt a berendezéséről, a paraszti életről, valamint a gömöri cserepességről is.
Ezután a gombaszögi cseppkőbarlangot kerestük fel, mely bekerült az UNESCO világörökség programjába az egyedülálló szalmacseppkövei révén.
Délután a betléri Andrássy-kastélyba mentünk el. A diákok le voltak nyűgözve a kastély pazar enteriőrjeitől és sok mindent tanulhattak meg az Andrássy-család XIX. századi életéről, politikai szerepükről is. A napot Rozsnyó meglátogatásával zártuk, ahol újra hallhattunk Andrássy Dénesről és a feleségéről, akik vagyonuk nagy részét a környék szegényeinek, rászorulóinak támogatására, felemelésére használták föl.
4. NAP:
Az utolsó napon elköszöntünk szállásadóinktól és elindultunk hazafelé. Menetközben eltöltöttünk pár órát Kassán. Megtekintettük a Szt. Erzsébet dómot. Az idegenvezető beszélt a templom történetéről, majd lementünk az altemplomba, ahol megnéztük és megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc síremlékét.
Ezután a dóm melletti Szt. Mihály kápolnát is megmutatta nekünk az idegenvezetőnk. Utána átsétáltunk a Rodostó-házhoz, ahol újfent Rákóczi életéből kaphattunk részleteket, köztük a törökországi száműzetés éveiről is, hiszen a múzeum az eredeti rodostói ház pontos másolata. Ebéd után még sétálgattunk Kassa főutcáján, aztán irány haza, Nagykovácsiba. Fáradtan, de gyönyörű élménnyekkel feltöltekezve érkeztünk haza.
UTÓMUNKA
Május 5-én kezdtük el újra az iskolát, és rögtön az első napon, osztályfőnöki órán meg is beszéltük, kinek milyen élményei voltak, kinek mi tetszett a legjobban. Az élményeinkről és a megszerzett tudásunkról egy Kahoot-kvízben lehetett számot adni, valamint a diákok tovább csinosíthatták még az úti naplójukat is. Digitális kultúra órán a diákok a Határtalanul!-lal kapcsolatos feladatot kaptak azon a héten. Az általunk felkeresett helyszínek térképét kellett nekik kimásolni az internetről, majd a térképre a saját fotóikat is elhelyezni.
TÉMANAP
Jelenleg a június 4-ei összetartozás napjára készülünk témanappal, ahol a teljes felső tagozatot be kívánjuk vonni a határon túli magyarok történelméről, művészetéről, tudományáról, Trianonról és az utóbbi száz évükről szóló, játékos feladatokat tartalmazó programba.